1911 HISPANO SUIZA 45CR

1910-ben Spanyolországban polgárháború zajlott és ez rendkívül megnehezítette a Hispano Suiza autógyár termelékenységét. Úgy döntöttek, hogy Franciaországba teszik át a személygépkocsik gyártását. 1911 júliusában az autógyár újonnan alapított francia divíziója előrukkolt első alvázával, melybe egy új, négyhengeres motor került. Ezzel megszületett a Hispano Suiza 45-ös típus, mely rendkívül impozáns és modern volt akkoriban.

A típus versenyváltozata szerfelett híres lett a XX. század eleji autóversenyeken, ahol többször bizonyította műszaki és esztétikai elsőbbségét más márkákkal szemben.

A márka presztízsértékét csak növelte, hogy XIII. Alfonso spanyol király vásárolt egy Hispano Suiza 15-öst, mellyel támogatni és népszerűsíteni kívánta a spanyol autóipart.

Egyedülálló műszaki újítások

A gyár egyik tulajdonosa és egyben főmérnöke, Marc Birkigt tervezte a teljes hajtásláncot és az alváz nagy részét is. A 45CR típusnak szokatlanul alacsonyra „eresztették” az alváz síkját, illetve egészen hátratolták a motort és a váltót, hogy ezzel is elősegítsék az ideális súlyelosztást. Tudták, hogy ezek a megoldások a pályán való manőverezést pozitív irányba befolyásolják.

E forradalmi mérnöki törekvések tették le a ma is alapoknak tekinthető versenyautó építés sarokköveit. Kijelenthetjük, hogy ez a típus egyike a világ első sportkocsijainak.

Főbb műszaki jellemzők:

Gyártott darabszám: 25
Karosszéria szám: 814
Erőforrás: 3 616 köbcentiméteres 4 hengeres monobloc, felül elhelyezett dupla vezérműtengely
Teljesítmény: 64 lóerő 2300 fordulat/percnél
Váltó: 3 fokozatú manuális
Maximális sebesség: 142 km/óra
Futómű: közvetlenül csatlakoztatott félelliptikus laprugózás elöl-hátul
Fékrendszer: kábel vezérelt dobfékek hátul

Jelen cikkünk példányát 1911-ben egy Albert Roulinat nevű úriember rendelte meg, aki több versenyen is részt vett az autóval később. Roulinat 1914-ben üzleti okok miatt eladni kényszerült versenyautóját. Az ezt követő 50 év tulajdonosi száláról sajnos semmit nem tudni. Egy biztos; az autó szerencsésen túlélt két világháborút, majd a 60-as években ismét felbukkant. Egy spanyol kereskedő, bizonyos Francisco de la Rocha vásárolta meg az autót gyűjteményébe.
Halálakor a család eladta gyűjteményét a Hispano Suiza 45CR-rel együtt. A szerencsés vásárló Emilio Polo volt, aki a márka történelmét kutatta és később több könyvet is kiadott a témában. Ezután az autó ismét gazdát cserélt, és Patricio Chadwick lett az új tulajdonos.
Patricio Chadwick és Emilio Polo úgy vélték, hogy

egy különleges, autótörténelmileg is rendkívül értékes darabról van szó.

Ezért átfogó kutatásba kezdtek az autó nem teljesen ismert múltjával kapcsolatban.
2001- ben Jorge Fernandez vásárolta meg az autót gyűjteményébe, és megbízta Chadwick-et az autó restaurálásával. A jármű 2004-ben elkészült, és egy újabb eladást követően a Mullin Automotive Museum-hoz került, ahol kiállított darabként most is látható.